Vérszegénység és magas vérnyomás krónikus veseelégtelenséggel. Milyen egyéb betegségekkel kell számolniuk a veseelégtelenségben szenvedőknek?
Krónikus veseelégtelenség - Vérszegénység és magas vérnyomás krónikus veseelégtelenséggel
Kállai László Létrehozva: A részletekről dr. Kállai Lászlóaz Urológiai Központ urológusa, sebész beszélt. Hányinger és ödéma is tünet lehet A veseelégtelenség mértéke nagyon különböző lehet, a panaszt nem okozótól és csak laborvizsgálatokkal kimutathatótól, a súlyos húgyvérűségig, amely már életet veszélyeztető állapot.
Ugyanakkor a panaszok, tünetek súlyossága és a húgyvérűség laborvizsgálattal kimutatható mértéke között nincs szoros párhuzam, mert a lassan kialakuló- akár súlyos- veseelégtelenség is lehet tünetszegény vagy akár tünetmentes. Kállai László, az Urológiai Központ urológusa, sebész. Mi okozhat krónikus veseelégtelenséget?
Krónikus veseelégtelenség tünetei és kezelése
A vese páros szerv és a szervezet ellátásához egy, jól működő vese elegendő, tehát az egyik vese eltávolítása- például daganat, sérülés, gyulladás miatt- nem szokott veseelégtelenséget okozni. Az esetek kisebb részében a krónikus idült veseelégtelenség heveny akut veseelégtelenség nem teljes gyógyulása után marad vissza. A heveny veseelégtelenség súlyos állapot, jelentős halálozással jár. Heveny veseelégtelenséget sokféle betegség, állapot okozhat vérszegénység és magas vérnyomás krónikus veseelégtelenséggel mindenféle jelentős vérnyomáscsökkenéssel járó állapot sokkvérzés, szeptikus állapot, heveny szívelégtelenség, veseér-elzáródás, belgyógyászati vesegyulladások nefritiszmérgezések drog, gomba, nehézfémgyógyszer-mellékhatás például röntgen-kontrasztanyaghúgyúti szűkületek-elzáródások például húgyúti kövesség, prosztata megnagyobbodás, kismedencei daganatok következtében.
Krónikus veseelégtelenség
Az idült veseelégtelenség közvetlen kialakulásában is közrejátszhatnak a fenti tényezők, de itt nagyobb arányban belgyógyászati betegségek például cukorbetegség, magas vérnyomás, érelmeszesedés állnak a háttérben elsősorban a vesék nagy és kis ereinek a károsítása következtében.
Degeneratív vesebetegségek például policisztás veseveleszületett fejlődési rendellenességek- húgyúti szűkületek, húgyúti kövesség és akár ezek szövődményeként kialakuló idült bakteriális húgyúti fertőzés szintén okozhat krónikus veseelégtelenséget.
Hogyan diagnosztizálható a krónikus veseelégtelenség? A kórelőzmény és panaszok kikérdezése, fizikális vizsgálat után a diagnózis laborviszgálaton alapszik: vérvételből karbamid CNkreatinin, eGFR, kálium, nátrium, amelyek egy rutin laborvizsgálatban benne vannak. A diagnózis pontosítása illetve a veseelégtelenség okának a felderítése céljából kiterjedtebb vér- és vizeletvizsgálatok is szükségesek lehetnek.
A laborvizsgálatok mellett a képalkotó vizsgálatok értékes információval szolgálhatnak a betegség súlyosságát a vesekárosodás mértékét és okát illetően. Hasi ultrahang mindenképpen javasolt, de CT-re és veseizotóp vizsgálatra is szükség lehet.
Belgyógyászati vesebetegség gyanúja esetén a veséből történő szövetminta-vétel is szóba jön. Az idült veseelégtelenség kezelése Mint minden más betegségnél, ennél is törekedni kell a kiváltó ok megszüntetésére.
A húgyúti szűkületeket, kövességet műtétileg lehet kezelni. Ez általában urológus-sebész, gyermeksebész, gyermek-urológus feladata.
Amennyiben a betegnél nincsen műtétileg korrigálható szervi eltérés, a beteg gondozását erre specializálódott belgyógyász, az-az nefrológus végzi, de más szakemberek például kardiológus, angiológus, gasztroenterológus, háziorvos, diabetológus közreműködésére is szükség lehet. A belgyógyászati okok, például magas vérnyomás, cukorbetegség, érelmeszesedés megfelelő kezelésévével a vesék károsodása csökkenthető, a betegség előrehaladása lelassítható.
A veseelégtelenség enyhébb és közepes stádiumában a bőséges folyadékfogyasztás jótékony hatású, de ha már a vizelet mennyisége is csökkent vagy egyáltalán nincs vizelet-kiválasztás, akkor a folyadékbevitelt is csökkenteni kell. A konyhasóbevitel nátrium-klorid megszorítása segíthet a folyadék-visszatartás csökkentésében.
A veseelégtelenségben a vérben felszaporodó nitrogéntartalmú salakanyagok koncentrációját fehérjeszegény étrenddel lehet mérsékelni.
Az esetlegesen kialakuló szövődményeket, mint a magas vérnyomás, szívelégtelenség, ödéma, vérszegénység, kálcium anyagcsere-zavarok is kezelni kell. A konzervatív kezeléssel nem egyensúlyban tarható betegség esetén vesepótló kezelést dialízis kell alkalmazni. Ennek több fajtája van.
A kezelés során a hashártyában lévő dús vérkeringés és mosófolyadék között a hashártyán, mint szűrőn keresztül történik meg az oldott anyagok ionok, nitrogén tartalmú salakanyagok kicserélődése. A megfelelő értelmi és mozgási képességekkel rendelkező, jó szociális körülmények között élő betegeket meg lehet tanítani erre a kezelésre és akár az otthonukban vagy a munkahelyükön is el tudják végezni saját magukon, de van olyan beteg, akinél kórházi körülmények között kell végezni.
Krónikus vesebetegség (krónikus veseelégtelenség)
Vérszegénység és magas vérnyomás krónikus veseelégtelenséggel hemodialízist vagy köznapi nevén művese-kezelést általában kórházi körülmények között végzik erre szakosodott intézményekben művese állomás. A művese kezelés speciális szakember gárdát és bonyolult, drága műszerparkot igényel.
- A vesének a kalcium kiválasztásában, a D-vitamin képzésében, valamint a vérképzésben betöltött funkciója is károsodik.
- Krónikus vesebetegség (krónikus veseelégtelenség) - EgészségKalauz
- Gyakran ismétlődő kérdések: dialízis Miért van szükségem dialízisre?
A beteget heti napon beszállítják a művese-állomásra, ahol több órán keresztül tart a kezelés. A krónikus veseelégtelenségre a vesetranszplantáció veseátültetés a legjobb megoldás, amelynek során például baleset vagy agyvérzés következtében agyhalottá vált személy vagy élő donor például rokon által adományozott vesét ültetnek be a veseelégtelen betegbe.
Emiatt a transzplantált betegek egy része folyamatosan olyan gyógyszert kell szedjen, amely elnyomja az immunválaszt, de ez növeli a fertőzések kockázatát. A krónikus veseelégtelenség nagyon gyakori betegség és jelentős terhet ró pszichésen, szociálisan és anyagi szempontból is az érintett egyénre, a környezetére és az egész társadalomra is. Egészséges életmóddal,- amelynek része a napi minimum 2 liter körüli folyadékbevitel, kiegyensúlyozott étrend, rendszeres testmozgás, pszichés kiegyensúlyozottság, dohányzás, átlag magas vérnyomás esetén, drog, feleslegesen szedett gyógyszerek kerülése, de a már meglévő belgyógyászati, urológiai betegségek megfelelő gondozása- a betegség kialakulásának kockázatát jelentősen csökkenthetjük.
Forrás: Urológiai Központ www.
